Magyarország és a Kommunista Párt válsága – Nyílt levél a magyar kommunistákhoz

Hungarian translation of Hungary and the Crisis in the Communist Party by Ted Grant (November 1956). We are pleased to make available for the first time in Hungarian this Open Letter to the ranks of the Communist Party published in November 1956, shortly after the tragic events in Hungary. Both today's regime and the stalinists have attempted to bury the truth about the 1956 Hungarian Revolution. We hope that this translation helps the new generation of Hungarians to discover the truth.

Elvtárs a Kommunista Pártban!

Támogattad a Kommunista Pártot a kapitalizmus- imperializmusellenes harcában, ezeknek a megdöntéséért, és a szocializmus megvalósításáért; egy olyan rendszerért amelynek társadalmában nincs többé sem osztály, sem kizsákmányolás, legyen az ember ember által, vagy nemzet nemzet által való.

Azt hitted, hogy a Kommunista Párt, és annak jelenlegi vezetése ezt a programot reprezentálta; Marx és Lenin elméletét, és ötleteit.

Az események összetörték ezt az illúziót. Ennek a programnak a megvalósításáért hozták létre a Kommunista Pártot, és a Kommunista Internacionálét, valamint ezért harcolták végig az orosz munkások az Októberi Forradalmat. De az Orosz Forradalom degenerálódott a Sztálin-klikk hatalomra jutásával. Ami maradt a Forradalomból az csupán minimális; a kapitalizmus eltörlése, a termelőeszközök állami tulajdona, és a termelés tervszerű megszervezése.

De az irányítást elvették a munkásoktól és a parasztoktól, és azt a bürokrácia kezeibe koncentrálták; vagyis a hivatalnokok, katonatisztek, igazgatók, a Párt, és az állami funkcionáriusok kezébe.

A vezetőid bevallották Sztálin bűneit Hruscsov beszédében a XX. kongresszuson. Ezek: a demokrácia hiánya, a nem-orosz népek nemzeti elnyomása, a munkásosztály elleni terror, milliók Szibériába való deportálása, és egy kis csoport diktatúrája egy mindenható titkosrendőrség segítségével.

Ez nem csak Oroszországra, hanem Kelet-Európai államaira is érvényes, ahol a néptömegeket rosszul kezelték és eltiporták, az orosz bürokrácia érdekében.

A vezetőid azt próbálják veled elhitetni, hogy mindez egy ember bűne. Ez minden marxista metódusban edzett ember számára nyilvánvalóan lehetetlen. Egy diktátor sem önmagát szolgálja, hanem egy osztály vagy társadalmi réteg érdekeit védi. De hát kinek az érdekeit védte Sztálin? A munkásokét? Nyilvánvalóan nem. Ellenkezőleg, azoknak az erőknek az oldalán állt, amelyek politikai ellenforradalmat hajtottak végre az orosz tömegek ellen; egy állami tulajdonon alapuló ellenforradalmat; és ez a terror nem Sztálin kénye s kedve szerint alakult, hanem ezeknek a feltörekvő hivatalnokoknak az anyagi érdekei alapján. Még ma is, a vezetőid avval kendőzik el ezt a tényt, hogy azt állítják hogy a Szovjetunió vezetősége még mindig Lenin programja alapján működik.

Lenin programja:

Lenin négy egyszerű pontba sűrítette össze a munkásállam feltételeit, amely előkészíti a szocializmusba való átmenetet.

  1. Szovjetek, vagyis tanácsok felállítása, amelyet munkások, parasztok, és a társadalom más részeinek képviselői alkotnak, szabad és demokratikus választásokkal, valamint visszahívási joggal.
  2. Állandó hadsereg helyett felfegyverzett nép.
  3. Egy hivatalnok sem kaphat magasabb fizetést mint egy képzett munkás.

4. Idővel minden munkásnak bele kell szólnia a közügyekbe. Minden szakácsnak képesnek kell lennie miniszterelnöknek lenni. Amikor mindenki bürokrata, senki sem az.

Hruscsov alatt, ugyanúgy mint Sztálin alatt is, ezeknek az alapvető pontoknak egyike sem létezik Oroszországban. A hivatalnokok béréről szóló törvényt már rég eltörölték. A hivatalnokok és munkások közötti különbség nagyobb mint a kapitalista országokban. A katonák és tisztek közötti bér- és életszínvonal-különbség még az USA-nál látottaknál is nagyobb. A tábornokok, tisztek, és igazgatók egy kiváltságokkal rendelkező kaszt amely elkülönül a néptől. A hivatalnokok legfelsőbb rétege most is, és Sztálin alatt is úgy élnek mint a milliomosok.

Mindennek tetejébe, ezt csak úgy tudják fenntartani, hogyha szétzúzzák a demokráciát, és a munkásosztályt megfosztják jogaitól.

A Trockij által sürgetett ötéves terv

Az iparosítás eredményei és az ötéves terv (amelyet eredetileg Trockij sürgetett, és Sztálin ellenzett, a korábbi években) demonstrálta a szocialista gazdasági metódusok főlényét a kapitalizmussal szemben, és ezeket a túlbürokratizált vezetés és óriási korrupció ellenére sikerült végig vinni, de ugyanakkor a fent említett okok vissza is tarják a termelőerők további fejlődését.

Az államosított termelés és a tervgazdálkodás, annak érdekében hogy teljes hatékonysággal működjék, szükségük van a munkások és földművesek teljes részvételére, irányítására, ellenőrzésére, és vezetésére, és csakis így lehet a dolgozók és parasztok érdekeit szolgálni, valamint ezáltal biztosított a szocializmus felé haladás, és az állam elhalása. Ennek ellenkezője ment végbe Oroszországban, és annak bábállamaiban. Lengyelországban, Magyarországon, és Kelet-Európa más országaiban az orosz bürokrácia ugyanazokkal a brutális eszközökkel elnyomta a dolgozó tömegeket, mint ahogy odahaza tették.

Több mint tíz évnyi sztálinista uralom után a magyar tömegek elégedetlenségüket kifejezve lázadást kezdeményeztek. Ez egy óriási, hősies nemzeti harc volt, amelyet csakis a Párizsi Kommünhöz és az Októberi Forradalomhoz mérhetünk. És most, a vezetőid a régi játékot játsszák. Megpróbálnak megvezetni a régi hazugságaikkal. Tegnap még Titót, Gomulkát, Kostovot, Rajkot, és Szlanszkijt fasisztáknak, ellenforradalmároknak, imperialista ügynököknek és kémeknek titulálták. Nemrég visszavonták ezeket az állításaikat, mivelhogy „félrevezették őket”. És most újra a régi módszereiknél vannak, arra használják a kapitalista médiát hogy egyedül a sztálinistákat tegyék felelőssé minden visszásság miatt, csak azért hogy megtévesszenek. Igaz, hogy a véreskezű imperialista kapitalizmus bűnös rengeteg népellenes bűntettben, mint Szuez, Kenya, Ciprus, és Malajzia.

De ők kapitalista imperialisták. Nekik a rendszerük követel ilyen intézkedéseket, hogy a profitjaikat és kiváltságaikat megtarthassák. Viszont a szocializmus és a munkáshatalom teljesen más módszereket kíván, másképpen nem is lehetne azt szocializmusnak nevezni. A sztálinizmus bűnei új köntösükben Oroszországban, Lengyelországban, és Magyarországon hasonlóképpen az egyenlőtlenség, nemzeti elnyomás, bürokrácia, eredménytelenség, terror és a nép érdekeivel szemben való közömbösség védelmében történtek.

A „Daily Worker” ismét hazudik

A Kommunista Párt minden őszinte tagjának meg kell magát kérdeznie, hogy ezek az események miért történtek meg, és vajon az új vezetőik újra „hibáznak-e”.

A „Daily Worker” és Kádár János kormánya részéről biztosan hazugság az, hogy a munkások és ifjak megmozdulása fasiszta jellegű volt, ellenforradalmi célokkal. Csupán a lengyel felkelés volt fasiszta. Gerő és a többi sztálinista bürokrata provokálta ki ezt a lázadást a nép részéről. Csak néhány huligán és fasiszta őrült, úgy mint Dudás József, akikről a „Daily Worker” olyan hevesen írt, próbált meg előnyt kovácsolni a felkelésből, de őket a munkások be is tartóztatták és börtönbe zárták. Ezt a „Daily Worker” nem említette meg.

Mint minden nagy eseményben, úgy ahogy az 1917-es Orosz Forradalomban is, ezeknek az elemek beavatkoznak a mozgalomba. De a magyar felkelő erők legfőbb része munkás, gyármunkás és ifjú volt. A magyar tömegek elitje volt a vezére ennek a harcnak. A magyar munkások harci ereje és motivációja az áramlattal szemben harcolva mind csak nagyobbodott, és ez a hozzáállásuk a történelem legjobb munkásosztályi harcosaivá emelik őket. Két általános sztrájk és két felkelés három hét alatt! Miért? Hogy visszaállítsák a kapitalizmust és a földesurakat! Mocskos hazugság. A november 15-ei „Daily Worker” a szocializmus árulóinak propagandáját hangoztatja, és meg sem említi a magyar munkások követeléseit. Bár az október 27-ei számban megtalálhatunk néhányat, ezek: Munkás Nemzetőrség létesítése, azonnali tárgyalások az orosz csapatok kivonásáért, sztrájkjogot, és szabad szakszervezeteket.

A magyar munkások követelései:

  1. Munkástanács minden gyárban, hogy a munkásvezetés egyetemes legyen, és az radikálisan átformálja a központosított tervgazdálkodást, és igazgatást.
  2. Béreket azonnal 10-15%-al megemelni, maximum 106 font értékre állítani a legmagasabb fizetést.
  3. Minden termelőnorma eltörlése amelyet nem támogatnak a munkások vagy a munkástanácsok.
  4. Bér- és nyugdíjkövetelések
  5. Lakásépítés felgyorsítása

6. Tárgyalás a Szovjetunióval és a többi országgal az egyenlőség alapelvein.

A magyar tömegek ösztönösen használták fel Lenin programját ebben a követeléssorozatban.

Azt mondani ilyen körülmények között hogy ezzel a kapitalizmust akarták restaurálni, az nem más mint a szocializmus perverzeinek hazugsága.

A „Daily Worker” abban az elkeseredett harcában hogy a Kommunista Párt tagjait és támogatóit becsapja, utalt az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukásának körülményeire. Azt elfelejtették hozzátenni hogy ez a köztársaság a nép többségének támogatását élvezte, és csakis külső katonai beavatkozás (Anglia és Franciaország részéről) tudta eltiporni.

Most a külső haderő Oroszország hadserege, éppen az ellentéte annak az időnek a körülményeinek. A fiatal Magyar Tanácsköztársaság az 1919-es katonai intervenció miatt bukott el, azelőtt hogy konszolidálódhatott volna. Csak ez készítette elő a terepet a Fehérgárdának is az Orosz Forradalomban. Ebben az időben a Világimperializmus képtelen beavatkozni, és meg is riasztja őket a magyar munkások győzelme.

Kiért beszél Kádár?

Tíz évvel azután hogy konszolidálták a forradalmat Magyarországon, az orosz Vörös Hadsereg és Kádár bábkormánya reprezentálja a sztálinista ellenforradalmat. A kormány megdöntése után a munkások azonnal megszervezték a munkások-, katonák-, parasztok-, és még az ügyvédek forradalmi tanácsait is, ennyire erős volt Magyarországon a forradalmi lendület. Ezek a forradalmi tanácsok szovjetek voltak, de az orosz és sztálinista elnyomás annyira bűzlővé tette a „szovjet” szót, hogy inkább forradalmi tanácsnak hívták ezeket. Ezek a tanácsok, amelyek a gyárakon, századokon, stb. alapultak, a legdemokratikusabb formát tükrözik ami csak elérhető. Mégis, a Kádár-kormány első intézkedése az orosz katonák második bevonulása után az volt hogy szétbontsa a katonai tanácsokat és „küldötteket” állítsanak a munkástanácsok élére. Érdekes megemlíteni, hogy ezt is elfelejti megmagyarázni a „Daily Worker”!

A „Worker” ellentmond önmagának amikor fasiszta és imperialista jelzőket aggat a forradalomra, de ugyanakkor beismeri hogy reformokra van szükség Lengyelországban és Magyarországon.

Hogy lehet fasiszta és imperialista ügynököknek ekkora hatása a néptömegekre ha alapvetően nem lennének elégedetlenek a sztálinista abszolutizmussal? Még ha ez igaz lenne, akkor a felelősség az orosz, magyar, és brit KP bürokráciát terhelné, amely elkövette ezeket a bűnöket. Persze, az imperialista tömeggyilkosok arra használják a KP hibáit hogy avval bemocskolják a szocializmus eszméjét.

Egészen biztos, hogy a magyar tömegek nem akartak visszatérni a horthyzmushoz vagy a kapitalizmushoz. Meg akarták szüntetni egyszer s mindenkorra Magyarország orosz bürokrácia által való kizsákmányoltságát. Ezért követelték azt is, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti titkos egyezményeket is publikálják. Lengyelországban még Gomulka is kénytelen volt felszólalni az orosz elnyomás ellen a néptömegek nyomása miatt.

Amit Lenin mondott:

Amit a magyar néptömegek ösztönösen csináltak, tapasztalt és kifinomult szocialista és kommunista vezetés nélkül is, az nem más mint Lenin alapelveinek megvalósítása. Lenin figyelmeztetett a Grúziában alkalmazott sztálinista vezetés bevezetésének veszélye ellen, azt állítva róla hogy az a nemzeti elnyomás egyik példája. A bürokratizmus következményei ellen is figyelmeztetett, vagyis az egyenlőtlenségtől, és önkényes vezetéstől. A Kelet-Európában alkalmazott módszerek ezerszer rosszabbak voltak mint amit Lenin láthatott.

Elvtársak a Kommunista pártban! Az orosz hadsereg bevonulása nem szolgál mást, csak azt hogy a sztálinista ellenforradalmat konzerválja a magyar nép jogos követeléseivel szemben. Egy egyszerű tesztet is elővehetünk. Miért nem használták az orosz és magyar kommunista pártok Lenin jelszavát, amit az 1917-es forradalom megőrzéséért mondott: „Minden hatalmat a forradalmi tanácsok központi tanácsának!”? Egy szocialista Magyarországért, teljes demokráciával, és minden politikai erő által elfogadott állami tulajdonnal, és tervgazdálkodással, az orosz csapatok visszavonulásáért, és azért hogy a magyar nép önmaga döntsön sorsáról beavatkozás nélkül.

Furcsamód pontosan ez a magyar nép programja. A munkások és értelmiségiek kiadványai mind ezeket hangsúlyozzák. Ez a szocializmus programja, nem az ellenforradalomé.

A magyar politikai forradalom nacionalista jelleget öltött a sztálinizmus nemzeti elnyomása miatt. De a magyarok, akik nem többek, nem kevesebbek, mint a többi nép dolgozó emberei, meg tudják oldani a problémáikat izolációban is. A magyar néptömegeknek most fel kell szólalniuk a Vörös Hadsereg vezetősége ellen, az orosz, kelet- és nyugat-európai, valamint a világ összes többi munkásának támogatásáért, ha sikeresek akarnak lenni.

Nacionalizmus helyett internacionalizmust! Egy Szocialista Egyesült Balkáni Államokat, teljes autonómiával!

Vissza Leninhez!

Elvtárs a Kommunista Pártban! Térj vissza Lenin programjához és ideológiájához! Ezt kérjük tőled: emlékezz Lenin azon mondására, hogy folyamatosan kell ellenfeleinket tanulmányozni a munkásmozgalomban. Olvasd Lenin és Trockij műveit, ahol a mostani eseményeket előre megtervezték, és meg is magyarázták.

Ezek az óriási események Oroszországban, Magyarországon, és Lengyelországban, és Szuez inváziója, valamint a nemzetközi feszültség együtt megmutatják egy eredeti szocialista program szükségességét Britanniában. Alternatívát kell állítanunk a Munkáspárt reformizmusa, és a Kommunista Párt vezetőségének neoreformizmusa ellen.

Az elmúlt húsz évben a vezetőid irányvonalát az orosz bürokrácia határozta meg. A vezetőid még mindig egy olyan irányvonalat követnek amely sem a magyar, brit, vagy orosz munkások érdekeit szolgálja, hanem az orosz bürokráciáét.

Az egyetlen út:

Elvtársak! Új megrázkódtatások állnak előttünk. Tegnap a XX. kongresszus, ma Magyarország, holnap…?

Az orosz csapatok intervenciója arra irányult hogy megakadályozza egy szocialista demokrácia létrejöttét Oroszország határának közelében. Máris híreink vannak arról hogy orosz katonák álltak át a magyar felkelők oldalára. Ez a jövő biztosítéka! A katonák leverték a néptömegeket Magyarországon, de mi lesz ha az orosz néptömegek lázadnak fel? Ki fogja akkor megvédeni az orosz bürokráciát? Az eljövendő időszakban nagy események fognak következni, Keleten a sztálinizmus ellen, Nyugaton a kapitalizmus ellen. Csakis úgy tudunk segítséget nyújtani Kelet-Európa és Oroszország munkásainak, hogy azért harcolunk, hogy eltöröljük az imperializmust és a kapitalizmust Britanniában és Nyugaton.

Elvtárs a Kommunista Pártban! Úgy tudod legjobban elősegíteni az emberiség fejlődését, hogy alaposan megérted a munkásosztály problémáit, és a Marxizmus-Leninizmus ideológiáját és taktikáját elsajátítod. Meg vagyunk róla győződve, hogy megérted majd azt, hogy a forradalmi harcot győztes végkifejlettel végig lehet vinni Britanniában és nemzetközileg, és ezt nem másképpen mint Marx, Lenin, és Trockij programja alapján, amelyet vezetőid rég elhagytak.

Ted Grant

1956. november